Lazaridisz Georgina Sofia
Nőnek lenni ma, sokszor még mindig azt jelenti, hogy egy egész életen át cipeljük azokat a mondatokat, amiket valaha a testünkről hallottunk. „Túl sok vagy.” „Túl érzékeny.” „Túl hangos.” Ezek az üzenetek lassan beépülnek, és egy idő után már nem is kérdőjelezzük meg őket. De mi van, ha a testünk sosem volt „túl sok”? Mi van, ha csak olyan elvárások közé szorították, amelyek nem neki valók?
A diétakultúra évtizedek óta azt tanítja, hogy ne bízzunk magunkban. Hogy az éhségünk félrevezet, a testünk „nem tudja”, mire van szüksége, és a kontroll az egyetlen út a „jó működéshez”. Közben a valóság az, hogy a testünk folyamatosan értünk dolgozik. Jelez, alkalmazkodik, próbál egyensúlyban tartani minket még akkor is, amikor mi ezt félreértjük vagy elnyomjuk.
Különösen igaz ez a női ciklusra. Nem minden éhség egyforma: van, amikor valódi, fizikai szükségletről van szó, és van, amikor érzelmi hiányainkat próbáljuk étellel csillapítani. A kettő sokszor összemosódik, főleg a ciklus bizonyos szakaszaiban, például PMS idején. És ez rendben van. Nem gyengeség, hanem jelzés, amire figyelnünk kellene.
A ciklusunk nem ellenségünk, hanem egy belső iránytű! A luteális fázisban például természetesen nő az energiaszükségletünk, ilyenkor a testünk szó szerint egy lehetséges terhességre készül. Mégis meddig haragszunk rá emiatt? Hányszor gondoljuk azt, hogy „rosszul működünk”, miközben valójában csak biológiailag így vagyunk kódolva?
Talán az egyik legfontosabb lépés az, hogy újratanuljuk a testünk nyelvét!
Hogy megálljunk egy pillanatra, és megkérdezzük: mire van most valóban szükségem? Lehet, hogy nem ételre, hanem pihenésre, érintésre vagy megértésre..?! Amikor elnyomjuk az éhséget, gyakran az érzéseinket és az intuíciónkat is elhalkítjuk.
Mindez sokszor egészen korán kezdődött. Egy elejtett mondattal gyerekkorban: „Ne egyél annyit.” „Egy lánynak így illik kinéznie.” Ezekből a pillanatokból születik meg az a belső hang, ami később megkérdőjelezi a testünk jelzéseit.
A gyógyulás nem a még több kontrollban van…
Hanem abban, hogy visszaadjuk a bizalmat a testünknek. Hogy újra megtanuljuk: nem vagyunk túl sokak. A testünk nem probléma, amit meg kell javítani, hanem egy rendszer, amit meg kellene érteni, hogy így kapcsolódjunk.
Én úgy érzem, hogy ez az a pont, ahol a valódi női erő elkezdődik.
A Ciklusszinkron Applikációban a ciklusodat vezetve figyelheted az étvágyad, és az Étvágy menüben a ciklus fázisaira lebontott hanganyagban magyarázom el, milyen változásokat észlelhetsz.
Hallgasd meg az erről szóló Podcast epizódomat is.
